Balaton körtúra

Mire vagy kíváncsi?

Túra, felszerelés, vagy ami eszedbe jut...

Balaton körtúra

IMG_5080

Már pénteken kinéztük az induló vonatokat, és szombat reggel olyannyira sikerült időben elindulnunk, hogy reggel 9:10 perckor már a vonaton ültünk. Mi magunk is meglepődtünk azon, hogy svájci pontossággal tudtuk magunkat tartani a tervezett menetrendhez. Azt gondoltuk, hogy a balatoni vonatok amúgy is teli lesznek majd bringásokkal, ezért Székesfehérvárt tűztük ki indulási célpontnak. Csak azt felejtettük ki a számításból, hogy ebben az irányban mindenki Velencére megy. Szerencsére a Délinél szálltunk fel, ezért még sikerült időben helyet foglalnunk a tandemünknek.

IMG_5103

Az északi part fel kezdtük a kerülést, mert gyorsan túl akartunk esni a dimbes-dombos szakaszon. Így utólag nem volt olyan vészes a szintkülönbség, amit megtettünk, de akkor azért volt egy-két szakasz, amit úgy éltünk meg, hogy a másik oldalról kerülve milyen jó lenne lefelé száguldani, nekik biztos könnyebb! A félutat Balatongyöröknél jelöltük ki, addig 137 km-t tettünk meg. Mivel többször megálltunk “tankolni”, ezért csak este 8-ra érkeztünk meg a szállásra. Sátrat most nem vittünk, mert nem akartuk cipelni, de több szimpatikus kempinget is láttunk útközben, a tó partján. Eljátszottunk a gondolattal, hogy milyen jó lehet a vízparton ébredni, és reggel indulás előtt csobbani egyet a vízben. Majd legközelebb… Viszont út közben találkoztunk mocsári teknőssel is! Majdnem megpróbált átkelni az úton, de inkább visszatessékeltük a zöldbe a Balaton irányába, mielőtt még elüti valami.

IMG_5165

Másnap ismét korán keltünk, reggel 9-re megreggelizve startoltunk el a panzióból. Több ismerős bringással találkoztunk, akiket többször láttunk az előző nap, amikor egymást előzve haladtunk a part mentén. Rekust csak egyszer láttunk, de azóta sem tudjuk, hogy kihez volt szerencsénk. Örömmel vettük észre, hogy az északi és a nyugati part is teli van fedett bringás pihenőhelyekkel.

IMG_5166

A tegnapihoz képest szinte nem is sütött a nap, és ebéd utánara egyre jobban befelhősödött és az eső is szemerkélt. Ez annyira nem zavart minket, de Siófoknál egyre erőteljesebben esett, és a radarkép sem volt túl bíztató. Így 95 km után úgy döntöttünk, hogy ideje hazavonatozni. Láttuk, hogy a régi kék vonatok mellett néha a railjetre emlékeztető piros vonatok is járnak már Budapest irányába, de a pénztárnál sem tudták megmondani, hogy ezek mikor indulnak. Így lutri volt az, hogy a következő vonat vajon melyik lesz. Azt biztosan tudtuk, hogy a kék vonatban keresztbe nem férünk el, és egy piros vonat pedig az orrunk előtt ment el. A hangosbemondóból megtudtuk, hogy egy nagy kapacitású bicikliszállító áll majd a rendelkezésünkre, de amikor megláttuk a 15 másik várakozó bringást, akkor elszörnyülködtünk. A sors kegyes volt hozzánk, mert tényleg egy teljes vagon csakis a kerékpárosoké volt – ilyet eddig még nem is láttunk! A tandemünk ismét megnyerte a helyfoglalós játékot, amint azt a képen is láthatjátok.

IMG_5213

Annyi kihívás volt az örömben, hogy 1,5m magasra kellett feltornázni a 30 kg-os Nazca Quetzalt. Szerencsére akadtak segítőkész, erős fiatalemberek, így ez a probléma is megoldódott.

IMG_5215

LEAVE A COMMENT

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Az oldal használatával elfogadod a cookie-k (süti) használatát. További információ

A cookie-k (sütik) engedélyezése jobb böngészési élményt biztosít. Amennyiben ezt elfogadod, kérlek klikkelj az Elfogadom gombra.

Bezárás.